Úgy tűnik, karácsony előtt már nem lesz sok alkalmam az alkotáshoz. Igaz, a kedvem is elment a varrógép halálával, meg van sok más tennivaló is ilyenkor. Pedig milyen szép ötleteket rajzoltam a gyerekek firkafüzetébe! :)
Kiaggattam amúgy az ablakba a papírgurgából készült virágokat, de azt kell mondjam, hogy falon jobban mutatna. Szabad falfelületem viszont nincs, ezért ezt nem reklámozom online.
Csináltam a múlt héten két "zeneszerszámot" a fiúknak ütemérzék fejlesztés céljából. Elég nagy ricsajt lehet vele rendezni, de jó mulatság, amikor azzal vonulnak végig a házon :) Kaptunk egy nagyon jó népzenei cd-t, ezt. Órákig tudják hallgatni és táncolnak rá, meg rázzák a csörgőjüket. ja, el sem mondtam, hogy mi az. Fogtam két konzervdobozt (amúgy ez volt a legnehezebb rész, mert mi nem eszünk semmilyen konzervet), tettem bele egy-egy marék szárazbabot, a tetejére ragasztottam zöld kartonból kupakot és bevontam csomagolópapírral, amit előtte tapétaragasztóval megkentem. 3 perc a radiátoron és kész a tökéletes hangszer. Ez ugyan ezen a felvételen nem szerepel, mégis ajánlom figyelmetekbe, csak 3:16 perc és nagyon élvezetes.
Mára ennyi, jövőre összébb szedem magam blogírás ügyben :-) Majd szilveszterkor is jól megfogadom!
Megyek, nézem-hallgatom!!!
VálaszTörlésMi fóliahengerből csináltuk a hangszert "rizstöltelékkel", a végén pauszpapírral lezárva. Az se semmi, főleg, ha tizenhárman rázzák egyszerre és közben indiántáncot lejtve "kumma-kumma-huhu"-znak!
Ezt okvetlenül megtanuljuk mi is, hogyan kell kumma-kummázni? Amúgy minden elismerésem az óvó- és tanítónéniké. Nekem a két gyerekkel járó zaj éppen elég tud lenni :)
VálaszTörlés